A kenyérsütéssel körülbelül 5 éve kezdtem el foglalkozni, amikor még a csapból is az folyt hogy a bolti kenyér csak 40% lisztet tartalmaz a többi mind adalékanyag. Gondoltam magamban akkor én biztosan nem fogom tovább gyarapítani azon emberek csoportját akiket ezzel a kenyérnek nevezhető cuccal mérgeznek. Az én anyám is dagasztott kenyeret lánykorában, minden pénteken reggel a nagymamának segítenie kellett a dagasztásban és az előkészületekben,kemencében sütötték 1 hétre valót csináltak mindig. Igaz az kovásszal készült, és jelen pillanatban én még élesztővel készítem, mert ez praktikusabb és gyorsabb, a kovászneveléshez idő és türelem kell, de majd az az idő is eljön egyszer.
A liszt kiválasztása is nagyon fontos, nem mindegy hogy milyen fajta búzából van, nem mindegy hogy bolti, (mert az ugye tele van csomósodásgátlóval) vagy esetleg magyar földön termett. Sokat nézelődtem az interneten, olvasgattam, mire a tönkölybúzára rátaláltam.
A bolti változatok ipari feldolgozáson esnek át, a mag részei szétválasztásra kerülnek és valamilyen arányban kerülnek a lisztbe. De semmiképpen sem eredeti formában, az élő csíráról nem is beszélve. Ezen felül fontos szabály, hogy a tönkölybúzát ne keverjük más liszttel! Csodálatos íze, kellemes állaga lehetővé teszi, hogy 100% teljes kiőrlésű tönkölybúzából készítsünk kenyeret, pogácsát vagy kekszet.
A tönköly a legértékesebb ősi gyógyító gabonánk!
A tönkölybúza az egyik legősibb magyar gabonafajta. Elképesztően értékes gabona, magas fehérje-, telítetlen zsírsav- és vitamin-, valamint antioxidáns tartalma miatt már a középkorban megemlékeztek gyógyító hatásairól.
Tudtátok, hogy a magyar ember régen a kenyeret ÉLETNEK nevezte? És azt, hogy legősibb gabonafajtánk a tönkölybúza?
Természetesen annak elődje a tenkel, vagy más néven tönke. Amikor tönköly kenyeret eszünk (csak a frissen őrölt bio változatra igaz ez, mely a korpát és csírát is tartalmazza), életerőt szívunk magunkba.
Szent Hildegard, a XII. század egyik leghíresebb csodatevője elsősorban a tönkölyt alkalmazta csodatévő gyógyszerként. „A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi búza fajta, aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészségesebb lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes”- írja Szent Hildegárd.
„A tönkölybúza javítja a vérkeringést és az anyagcsere folyamatokat, energiával látja el az izmokat, a kötő- és védőszöveteket.”
Ma már bizonyított tény, hogy napi 100-150 gramm teljes őrleményből származó tönköly termék (kenyér) képes biztosítani az ember napi esszenciális aminosav-, vitamin- és ásványi anyag szükségletét. A teljes őrlésű tönkölyliszt energiatartalma közel 74%-kal nagyobb a közönséges búzáénál. Rendszeres fogyasztása áldásos mindenkire kiváló beltartalmi értékei, és természetes eredetű nyersanyag- és rost tartalma miatt.
Értékes zsírokat, telítetlen zsírsavakat, zsírban oldódó vitaminokat (A,D,) és antioxidánsokat tartalmaz. A benne található szénhidrát lassan szívódik fel, így egyenletesen adagolja a benne lévő cukrot. Fehérjetartalma hatszor magasabb a közönséges búzához képest, ráadásul az emberi szervezet számára sokkal jobban hasznosítható fehérjéket tartalmaz.
A tönköly a legtisztább gabona, zárt kalász szerkezetének köszönhetően
Érdemes megnézni a tönkölybúza kalászát. Jól látszik, hogy a kalász teljesen bezárja a magot, így az rendkívül ellenálló a környezetszennyezéssel szemben. Mérési tesztek igazolják, hogy a tönkölybúza a legtisztább gabona. Permetezést nem igényel!!Használjuk gyakrabban kenyér vagy sütemény sütés során!
Így találtam rá az én mindennapi kenyerem lisztjére, miután rátaláltam a www.csaladellato.hu weboldalra, és megtudtam, hogy Kecskeméten tönkölybúzát termelnek a neve királybúza és Király Roland termeli és készíti belőle a sok finomságokat.Véletlenül egyezik a neve a termelőnek és a nemsítőnek, mindkettőt Királynak hívják, sajnos a nemesítő meghalt 1-2 éve.
Kenyér recept:
Előző este kb. 40 dkg lisztből, 2,5 dkg élesztőből, és annyi (kb 3-3,5dl) langyos vízből, de jó aludttejjel (a házi tejet ha kint hagyod a pulton szoba-hőmérsékleten akkor 1-2 napon belül megalszik)és savóval (mellékterméke a túrónak)is, (utóbbit mindig a piacon veszek a Krisztinától aki tejtermékeket és sajtokat joghurtokat árul), galuska állagú tésztát keverek ki, majd lefedem és másnap reggelig hagyom dolgozni.
Másnap reggel hozzáadom a maradék 60 dkg lisztet, 1 evőkanál parajdi sót és kb. 3dl újabb folyadékot, 2 evőkanál napraforgó olajat, de az elhagyható, mert ez a búzaliszt nem igényli, amivel egy masszív tésztaállagot érek el. Simára kidolgozom egy kézi dagasztókaros géppel, majd lelisztezem a tetejét, letakarom és hagyom hogy keljen kb. 2-3 órát, de legalább annyit, hogy a kelesztőtálamat kitöltse.
Ezután kiteszem a gyúrótáblára, lisztezem hogy ne ragadjon sehová sem, majd hajtogatom, lapolgatom és közbe pihentetem.
Ezután formára igazítom, majd beleteszem egy fedeles edénybe, ez lehet cserép vagy vasedény is, nekem most egy vaslábas vált be a legjobban, amit kibélelek sütőpapírral, beleteszem a kenyérkének valót és egy ecsettel levizezem és ha kedvem van akkor magokkal díszítem. Ráteszem a fedelét és a hideg sütőbe beteszem 1 órára 240 fokosra, szépen elkezd a gőzzel teli edényben sülni emelkedni, majd leveszem a fedelét kiemelem a sütőpapírral együtt a kenyeret és visszateszem annyi időre a sütőbe amíg szép piros nem lesz, majd kiveszem a sütőből és rácson hagyom kihűlni.
A munkafolyamatok részletekben: később jövök fotókkal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése